Beatrix Pipoly's profile

Interjú Kovács Patríciával

„Az egész színházasdiban ez a legjobb játék, hogy bármilyenek lehetünk”

Kovács Patrícia ki áll azért, amiben hisz és semmit sem bíz a véletlenre. Mesél munkájáról, amiben szerinte a két legfontosabb dolog a kitartás és a szerencse, sőt azt is megosztja, milyen élmény volt Mágnás Elza bőrébe bújni.

Rónai Egonnal való beszélgetése során azt mondta: imádta felpróbálni édesanyja ruháit, mert úgy érezte, bármelyik mesébe elrepülhetett. Ez volt az a pont, amikor elhatározta, már pedig színész lesz?

Kovács Patrícia: Nagyon korán kiderült az általános iskolában, sőt már az óvodában is, hogy gyorsan tanulok meg bármilyen verset. Mindig versmondó versenyekre küldtek és jó helyezéseket értem el, aztán a szüleim beírattak színjátszó körbe. Lényegében olyan 8-9 éves korom óta tudom, hogy ezt akarom csinálni, és 10 éves korom óta már gyerekszínész voltam az Operettszínházban.  

Négyszer felvételizett a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Más már a második elutasítást követően feladta volna, de mégis újra és újra próbálkozott. Ez a határozottságának köszönhető vagy valamilyen erős motiváció hajtotta előre?

Kovács Patrícia: Hittem magamban, de az is erőt adott, hogy miközben felvételiztem, akkor már játszottam színházban itt-ott amott. Akkor a Székely féle Új Színháznak voltam a segédszínésze, ahonnan hívtak kisebb szerepekre más színházakba, illetve filmekbe. Hittem magamban és persze mások is hittek bennem. Azt azért, nagyon éreztem, hogy szeretnék tanulni, hogy ezt a szakmát nem csak a színházban akarom megtanulni, hanem tényleg az egyetemen. Hiszem, hogy a kitartás elengedhetetlen ezen a pályán. A kitartás és a szerencse: ez a két legfontosabb dolog.

Egy interjúban említette, hogy minden lehetőséget szeret megfogni és mindent megtapasztalni. Ebből nekem teljesen az látszik, hogy olyan, aki a sorsát kézben tartja és teljesen nyugodt, józan ésszel áll az akadályok elé. Tipikusan az a nő, aki szereti kézben tartani a dolgokat?

Kovács Patrícia: Igen, a férjem szokta mondani, hogy túlságosan control freak vagyok. Nem szeretem megvárni, amíg a dolgok érnek hozzám, hanem szeretem én megkeresni, figyelni őket. Szeretem rendben tartani a szellememet, a családomat, a munkámat: sokat dolgozom azon, hogy erős tudjak maradni, és ez nagyon fontos.
Olyan szerepekben látható sokszor, amiben erős, igazi kemény nőt formál meg. A valóéletben is ilyen, vagy csak néha-néha dominál ez az érzés?

Kovács Patrícia: A valóéletben és úgy egyébként is, igen. Két lábbal állok a földön és nem nagyon lehet ledönteni. De, mint nő, vagy barát, vagy anyuka, az érzelmi részét illetően teljesen befogadó, elfogadó, könnyű eset vagyok. Azok az emberek, akik közel állnak hozzám tudják, hogy könnyen kenyérre lehet kenni. Egy kedves, pozitív ember vagyok, aki nagyon megbocsátó. Csak a munkában vagyok határozott.

December végén mutatják be, Szász Attila Félvilág című filmjét, melyben főszerepet játszik. Mágnás Elza karaktere igazi nehéz esett, mondhatni már-már egy romlott, démoni nő. Jelentett valamilyen kihívást vagy nehézséget a karakter megformálása?

Kovács Patrícia: Egy ilyen bonyolult és ellentmondásos nőt játszani, igazán remek feladat. Egy színésznőnek nem könnyű 35 év felett, mert többnyire nem bővelkednek a színdarabok illetve a filmek nekünk való karakterekkel, ezért nagyon boldog és hálás voltam, hogy megbíztak ezzel a szereppel. Nem okozott nehézséget, hiszen ebben az egész színházasdiban ez a legjobb játék, hogy bármilyenek lehetünk. Mágnás Elzaként lehettem olyan, amilyen egyébként soha sem mernék lenni a valóéletben. Ez egy jó kaland, és ebben az egészben ez a legjobb. Egy pszichoterápia a színház és a film, úgyhogy ez nem nehézség, nagyon nemes teher, amikor az embert ilyen típusú szereppel bízzák meg.

Kicsit átcsapok egy másik témába: A Hungary’s Got Talent egyik zsűritagjaként lehetősége volt, ebben a műfajban is kipróbálnia magát. Bizonyára voltak elképzelései a műsorral kapcsolatban. Azt kapta, amit várt?

Kovács Patrícia: Nem. Sok pozitív és negatív csalódás is ért. Ahogy elképzeltem ez milyen lesz, egyáltalán nem olyan lett. De ez nem baj. Nagyon fontos kaland volt az életemben és egy percig sem bántam meg. Persze ki kellett mozduljak a saját komfortzónámból a műsorkedvéért, meg egyáltalán egy ilyenben részt venni, ami nem az én megszokott közegem. Ismeretlen terep volt, amiben nekem is kellett változni. Amikor ennyi új hatás éri az embert, attól kicsit más lesz. Biztos valahol átmosott engem is és érzem, hogy sokat változtam. Több lettem attól, hogy ezt megcsináltam, minden ékes és nehéz terhével együtt.

Azt lehet mondani, hogy az élete színes és sok mindenben kipróbálta magát. Van olyan dolog, amit megbánt vagy éppenséggel olyan, amit szívesen kipróbálna még?

Kovács Patrícia: Nem bánok meg soha semmit. Sem szakmailag, sem emberileg. Mert tudom, hogy azok a dolgok, amik nem úgy sikerültek, ahogy szerettem volna, azokkal is dolgom volt. Nem szoktam bánkódni régi dolgokon egy percig sem. Nyilván rengeteg minden van, amit szeretnék kipróbálni, de azt nem fogom elkiabálni. Azt megtartom magamnak, és amikor jön, akkor majd mondom: erre már régóta vágytam.

Néhány szó az interjúról:

Egyetemi éveim során, egyik vizsgafeladatom részét képezte, melyben egy általam választott nevesebb személlyel kellett interjút készítenem. 2016 december 30-án készült el az interjú: ezúton is szeretném megköszöni Kovács Patríciának és az ő kedves menedzserének, hogy szánt az idejéből egy ilyen "zöldfülű" nebulóra, valamint, hogy készségesen válaszolt kérdéseimre. 

( *A kép a noklapja.nlcafe.hu oldal jogát képzi. )
Interjú Kovács Patríciával
Published:

Interjú Kovács Patríciával

Published: